nálam ez új

A rémálmok nem, de az emberundor új dolog az életemben. Ki tudja, melyik a rosszabb. Nekem valahogy mindkettő.
Most megyek beadandót írni. Csak kitalálok valamit.
Légy kreatív!
Jah, amúgy lehetne ez a "Megyek beadandót írni..." - blog is... Másról sem szól...

meredek

Tényleg, nem vicc, én úgy szoktam leépíteni a pasikat, hogy lelépek/ellépek olvasni. Ahogy bevágom ezt a különösen beszédes szókapcsolatot egyből kiábrándulnak. Ez a csaj olvas? Őrület. Kinek kell egy könyvmoly? Egyértelmű a válasz.

real

Már megint az a helyzet, hogy mindenem odaadnám egy kis észért, tehetségért, logikáért, szókincsért és stilisztikai érzékért.
Hol? Igen? Ott lehet kapni?
Oké, akkor megyek és felvásárolom az összeset. Szükségem lesz rá.
Vajon mikor hagyják már abba az alakoskodást és vágják kerek perec a képembe az igazságot? Gyerünk!

ó

SOHA TÖBBET!
EZ VOLT AZ UTOLSÓ.
MOST MÁR TÉNYLEG FELFORDULT A GYOMROM.
SZEMBEKÖPNÉM MAGAM.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET, VISZONTLÁTÁSRA!

GYAKORNOKI KRÓNIKÁK 1.

Egy hét.

Túl sok minden történt.

A reggel nyolcas stábértekezlet rendszerint érdekesen zajlik. Legszívesebb kacagna. Ma sem volt másképp. Rájött, ha egy szóval kéne jellemezni új helyét, csak annyit mondana: HIÁNY. Üres rekeszek végtelen sora, egy poros polcon, Tisztelet, Szeretet, Ősszetartás, satöbbi felirattal.

Kiürült tartók ezek. Vagy nem is léteznek, nem voltak soha és csak Ő képzeli oda?

Érdekes. Szívesen megfejtene pár ilyen rejtélyt. Egyelőre nem meri.

Mindössze egy forgatás jutott mára. Tele volt a Hemo társalgója nyugdíjasokkal. Önvédelmi vetélkedőt szervez nekik a rendőrkapitányság meg az önkormányzat. 

Fázol? Kérdezte Tőle. Milyen figyelmes - gondolta -, csak nehogy belézúgjak. Nem, nem. Nem fázom. Vágta rá, majd szóba került a forgatás. Unalmas? Azt kéne mondania... Képtelen rá.

Rég elmúlt az újdonság varázsa, helyébe lépett a lelkesedés, a rajongás. Tanulni, tudni akar. Többet és többet, egészen addig, amíg ki nem ábrándul ebből a mocsadék világból és nem kötődik ezer szállal minden egyes semmirekellő, apró mozzanatához. 

Egyébként soha nem akart tévézni. Szívesen mártotta volna szennybe a kezét ügyvédként, közszolgaként vagy pénzügyesként. Nem gondolta, hogy majd kevesebbet lát, mint egy vak és jobban hallgat, mint egy néma.

tévé

Nem tudom, örüljek-e vagy sírjak, amikor minden reggel kabátbantáskával elsírom, hogy kurvára fogalmam sincs, mi lesz aznap. Rettegek, hogy elbaszok valamit, aztán kibasznak és baszhatok mindent, amiért eddig megküzdöttem. Egy nagy baszás ez az egész.

váltsuk valóra Kata álmát!

Ha azt szeretnék, hogy Boglyas Kata nyerje meg a vasárnapi párbajt szavazzanak. Juttassák be Őt! Gyerünk! Már nincs sok idejük szavazni. Döntsék el Önök, hogy alakuljon tovább Boglyas Kata élete!
Ha szavaznak, nyerhetnek is. Mutatom, hogy mit:

többé nem lesz vége

Az életem egy nagy vizsgaidőszak. Még mindig beadandó dolgozatokat írok. Folyamatosan.
S én, akkor leszek a legboldogabb, ha ez így is marad...
Mindig, örökké csak tanulni, kihívásokat találni, legyőzni mindent és mindenkit...
Ennyi?
Eddig.

síppal, szóval, nádihegedűvel

Most mindenki a véleményemre kíváncsi. Őszintén? Fogalmam sincs.
Komolyan átkozom ezt a helyet. Utálom.
Ahogy ma mondtam, kurva hideg van a lépcsőházban.
De valahol meg tudom, nem lennék jó helyen máshol. Mert unalmasabb, semmitmondóbb minden. Ez a kihívás, ez a lényeg. Színes, szagos, szegény és csúf,  idegen és bizonytalan.
A legfontosabb pedig az, hogy csak itt élek.
Kétségbeesetten keresem. Őt. Azt. Magamat. A világot.
Kétségbeesetten. Amíg élek.
Adj erőt Uram.
Nem adom fel.

coal to diamonds

I think I feel a little hurt,

My fists are turning coal to diamonds,

Why no one told me so much work

Would all go into trying

Oh but the feelings ain't the same,

How some things never change,

Well nobody is perfect

And I knew better anyways

I thought about till my head hurt

I thought about it, but it only made things worse

I thought about it till my head hurt

I thought about it but it only made things worse

So I was wrong

What could I do

Knew all along

Oooh

Oooh

Oooh

Oooh

I think I feel a little hurt

My fists are turning coal to diamonds

Why no one told me so much work

Would all go into trying

Oh but the feelings ain't they strange

How some things never change

Well, nobody is perfect

And I knew better anyway

I thought about till my head hurt

I thought about it but it only made things worse

I thought about it till my head hurt

I thought about it but it only made things worse

So I was wrong

what could I do?

I knew all along

I'm a fool for you.

POKOLBA A TÉVÉVEL!

Nem, én erről most nem szeretnék nyilatkozni. Elzárkózom mindenféle kérdés elöl. Kapcsolja ki a kamerát!

ven

Mikor lesz az, hogy nem undorodom magamtól? MIKOR?
Holnaptól? Kizárt.
Talán soha. Szeretnék elsüllyedni a föld alá. Kérem.... Köszönöm.
Van az a Gossip dal is.

csatorna

Megbántam. 

Segíts rajtam. 

Vissza akarom kapni azt, ami talán sose volt.
Amit már nem kapni sehol...

sokvolt

Most azt tervezem, hogy észrevétlenül lekopok az emberekről. Annyira látom rajtuk, hogy elegük van belőlem, így még azelőtt, hogy elküldenének a picsába, szépen eltűnök. Szerintem úgysem értenék meg, hogy értük élek. Az orruk alá dörgölni meg nem akarom, mennyi mindent tettem értük... Senkit sem érdekel.
A lényeg, hogy baj esetén mindig ott leszek.
Utána meg lehet fikázni, milyen undorító egy ember vagyok.
Lássuk be, ennyi ember nem tévedhet!

hulla, pelyhes

Már csak húsz órám maradt, hogy végezzek a pr házival. Mióta kiderült, hogy a sajtójogot még a hülye is ötösre írta (nyugi, én nem), azóta nem merem nagy dobra venni ezeket az irományokat.
Egyébként azért nem blogoltam egy hete, mert a világtól elszigetelten éltem.
Kurva nagy a hó...
Megint el leszek szigetelve a világtól?

béna

Jimi visszaírt, hogy akkor hol a is van a gyakorlati szerződésem???
Degááááz.
Sajnálom. Úristen. ÉGŐ. Mekkora gyík vagyok. El is takarodom....
Jimi... Be kell bizonyítanom, hogy nem vagyok nyomorék!

raszti

Raszti reggel üzit hagyott nekem a bejárati ajtón. Kávé közben kibogarásztam. Kedves Kata! Édes. Azt állt benn, hogy ébresszem fel. Hajnalok hajnalán. Szuper.
Bekopogtam. Kiszólt, hogy várjak keresi a szemüvegét...
Aztán kijött. Csak a tökéletes teste volt, meg egy szál boxer. Hiába..
Csak egy könyv kellett neki.
Ezek a könyvek. Ki gondolta, hogy ennyi mindenre jók?
Aztán az előbb késdobálóst játszott. Tündéri. Amúgy Eni pasija, én csak megőrzöm neki. Mosogatok rá, meg takarítok.
Aztán megvitattuk, hogy vastag a combom, ha nem vigyázok, akkor pedig csak egy comb leszek. Comb.
Túrós tésztát evett cukorra.
Meg aztán minek is beszélek én Róla?

a rend kedvéért

Már megint én vagyok a téma a faluban. Bréking nyúz, hogy otthagytam a sulit, mert nem bírtam és helyette dolgozom.
Üzenem annak a szarfaszúnak, aki kitalálta, hogy nem hagytam ott a sulit, sőt, még mindig járok. Most is bazdmeg, amikor mindenki sorozatokat néz otthon, meg inni jár. Minden nap nyolctól négyig bent rohadok. Pénteken négytől hatig meg angol felsőfok.
A munkában nem tévedtél drágaság. Valóban dolgozom. Hétvégenként tizenkétórázom.
Látod, ha így élnél, száz, hogy nem jutna eszedben azon agyalni, mi van velem.
Előre szólok, hogy februártól megint megkavarom az egészet. Szóval lehet sasolni, mutatom, hogy kell.
Még mielőtt el nem felejtem... Van még egy szakom.
Egy ideig még nem halok meg, ne aggódjatok.

a tékozló lány hazatért

Menekülők. Kezdődik. Van meg helyem itt?

van egy titkom

Senkinek sem fogom elmesélni, hogy találkoztunk. De mindennél jobban várom, hogy újra összefussunk. Mert van még mit megbeszélnünk. Még a világot is meg kell váltanunk.... 

nem csak ő

Nyomoronc lelkű tizenöt évesek. Kis ribancok. Úristen. Mennyire öregszem... Nem megy már könnyen a kurvalét se...

így válunk felnőtté?

GYERE VISSZA HOZZÁM.
Látni fogod, hogy várok rád.

ház

Elviselhetetlen vagyok. Mint Ő.

végehajrá

Csak azt szeretném mondani, hogy nem hagyom, hogy beletörjön a bicskám a kibaszott sajtójogba. Kibaszott kitartó vagyok, és igen, élvezem. Imádom csinálni, még akkor is, ha egy kalap szart sem ér. Be fogom fejezni, a kurva életbe, készen lesz, és kurva jó lesz. Mert igen, én szívvel lélekkel csinálom.
Nem leszek már mintadiák, osztályelső, hasonlók...
Csak a kurvanagy, meg kibaszott akaratom és türelmem van hozzá.
Isten bocsássa meg a bűneimet.

tények

Bazdmeg. Igazam volt. El sem hiszem.
Azt merte mondani, hogy ROSSZ EMBER VAGYOK.
Állította, hogy már ismer, tudja milyen vagyok. Két szó után ítélt, leírt és persze elmondott mindennek.
OKÉ!
Megbíztam benne. Elhittem neki. Rossz vagyok, mantráztam magamban. Rendben, nem gond, majd megjavulok, kész vagyok változtatni magamon. Jobb ember leszek.
HOGYAN?
Állj! Jobb, ha elfelejted.
Számodra azért vagyok rossz ember, mert nem hasonlítok Rá. Mert nem azt mondom és nem úgy, ahogy Ő teszi.
Mert nem Ő vagyok, hanem egyszerűen egy másvalaki. 
Tudd meg, NEM KELL, HOGY BÁRKI IS SZERESSEN.
Húzzál vissza hozzá és legyetek boldogok, íme a jutalmatok. Én, a főgonosz meg elnyertem méltó büntetésemet... A világ ilyen egyszerű... de csak Nektek....

szégyen

KÜLDJ ÜZENETET.
Szégyen, hogy nem vettem észre mennyire király pasi is vagy... Hmmm..

jókocsi

józene.

én

Úgy érzem magam, mint egy le nem festett festmény.

fucking brilliant!!

Tegnap, egy nem várt fordulat következett be az életemben. 

Szakítottam Vele. 

KITŰNŐ!

Így kell ezt csinálni. 

Itt az ideje, angolosan távozni. Azt hiszem ennél szebb vége nem nagyon lehetett volna akkor sem, ha mondjuk hepi end.

pszichiátria 1.

Kívülről, álmomból felébresztve is tudni fogom az előző bejegyzés szövegét....
Mert így van, bassza meg...
KI A FASZOM Ő, HOGY ENGEM TÖNKRETEGYEN?

Vagy egyáltalán bárkit is... 

lány, szívfájdalom után

,,eljutottam arra a szintre, hogy nem akarom látni. de tényleg.. néha fel-fel támadnak bennem kósza gondolatok, aztán eszembe jut mivé tett, mikor "volt". gyomorgörcs, szívfájdalom.. befejeztem.
van, akivel együtt lehet lenni, van, akivel nem. és van ő, a harmadik kategória: se vele, se nélküle. de inkább nélküle..
napokkal ezelőtt csak azon gondolkodtam, miért ilyen velem. mi történt? mi fog? visszajön majd? reméltem. mára már nem remélem. reménytelen az egész. én pedig boldog akarok lenni. ha ő lenne az az ember, aki a legboldogabbá tudna tenni sem biztos, hogy megérné ennyit szenvedni. ráadásul nem az..
szívem mélyén talán még mindig remélem, hogy fáj neki. hogy hiányzom.."
egy enista naplójából.

négy

Vajon ebben a félévben is CSAK EGY NÉGYESem lesz?
Igyekszem minden tőlem telhetőt megtenni.

lehet, hogy green day rajongó leszek?

Adós vagyok a tavaly októberi, novemberi és év végi zenei listámmal. Nem felejtettem el... A zene szerves része az életemnek.
Ma hajnalban felültem a 6:20-asra és megfogadtam, hogy új életet kezdek.
Az első dal, amit idén meghallgattam a Be Yourself volt. Majd a Follow. Végül az Eastern Sugar. Hazafelé pedig a Tell Me Why.
Jelenleg ezekből vagyok kirakva. Supergroup és örmény feltörekvés, keleti cukorral fűszerezve és ska alapokon. Pedig a legfőbb vágyam még most is, hogy én legyek Billie Joe Armstrong.

idén

Megjósolták, hogy eljön a világvége. Átvitt értelemben, de igazuk lett.
ISTENEM!
Kérlek, nézz rám. Látod, mivé lettem? Segíts rajtam. Szenvedek.
Segíts, kérek...
Segíts meg..

fáradt

Ha nem sajnálnám a barátaimat, most azon nyomban letörölném magam a facebookról, és boldog lenne az új év. 

De nem ér meg ennyit. 

Már semmit sem ér. 

Egy kalap szart se. 

Azok a kurva nagy érzelmek. Azok a kibaszott nagy szavak. 

Csak a gyávaság maradt. 

Az vagy...

Jobb, ha elegánsan távozom. 

Még akkor is, ha nálad hagyom azt, ami maradt belőlem... 

NEM!

marketing

Muszáj beblogolnom, hogy most írták a srácok a szakcsoportba, hogy január hatig kell leadni a marketing dolgozatot. Még neki se álltam.
De miután kellőképpen kihisztiztem magam, leültem és... igen, megvan. Nem akarom elkiabálni, de olyan ötleteim támadtak, hogy egetrengető.
Csak az a baj, hogy holnap szilveszter, s ha Rá gondolok, görcsbe rándul a gyomrom...

próba

Nem megy. Egyszerűen képtelen vagyok megfogalmazni, mi az, amit érzek.
Annyira fáj minden, hogy legszívesebben kitörölném az egész életemből. Örökre elfelejteném. Vagy csak egyszerűen lekapcsolnám az érzéseimet...
Hogy senki se bánthasson így, ennyire...

god save the queen

ISTENEM. KEZEDBEN A SORSOM. A TIÉD. 

Rád bízom magam. Nem félek. Történjen bármi. Bármi. 

Könyörülj rajtam. 

Irgalmazz...

Segíts meg... 

Ámen.

eljöttél

Nincs kétség, lépnie kell. Most ébredt rá igazán, mibe is keveredett. Fél. 

Annyira, mint még soha talán. 

Egyet tudna most igazán... Sírni. Zokogni addig, míg az összes könnye el nem fogy. 

A fájdalom. Az kövült a szívére. Nem menti meg semmi a megalázkodástól, csak a mérhetetlen nagy düh és csalódottság. 

Piszkosul fog fájni. De büszkének kell lenni. Mindenki fölé kell emelkedni, és magunkat nem feláldozni... 

EGY UTOLSÓ KARÁCSONYI CSODA
az lesz én tudom. eljön. várom.

sajnálom

SENKI. SENKI NEM ÉRDEMLI MEG EZEN A FÖLDÖN, HOGY ÍGY KÍNOZZÁK. 

Nem játszhatsz senkivel. Nem nézheted végig a szenvedését. Nem szórakozhatsz rajta. Fel kell oldoznod a bűnei alól. Mert mindenki megérdemel egy utolsó esélyt. 

Egy utolsót. Mindenki. 

MIKOR LESZ MÁR VÉGE?

Engedd, hogy szeresselek, vagy hagyd, hogy végleg elfelejtselek. 

Nem hiszem, hogy nem veszel észre....
Könyörülj rajtam.

nyugaton a helyzet egyre rosszabb

Fehér zászlót lenget a jéghideg szél. Békét kívánok.

Egy dolgok kértem karácsonyra. Egyetlen egyet. Nem kaptam meg. 

Belefáradtam a háborúba. Nincsenek már nagy szavak, köddé vált a türelem. Kifogytam a könnyekből. Békét akarok. Ha kell, bevallom, nem vagyok jó. Rosszakaratú, gonosz és a végletekig alávaló vagyok. 

Megérdemlem a vereséget. El vesznek mindent, megaláznak, és ott hagynak egyedül a saját kudarcommal. Most már mindenki tudja. Nem érek semmit sem. 

Engem nem is érdekel. Kinevethetnek, gúnyolódhatnak, lenézhetnek és még belém is rúghatnak. 

Felkap a szél. Igen... 

Bár nekem soha nem lehet megbocsátani, én mégis őszintén megbántam mindent. 

S, ha mindenki el is felejt, én akkor is örökké szeretek.

zene

jó kis bulit csapok a paso legfákkosabb számaival! gyerünk! tánc! mindenki!!!!

boldog karácsonyt..

ÖSSZETÖRTED A SZÍVEM!

szuper. tegyünk tönkre embereket. de ne csináljuk hétköznapi módon.

még soha nem éreztem magam ennyire szarul karácsony napján. kurvajó vagyok. van ennél lentebb?

wanted

Egyébként ma voltam a tanszéki könyvtárban leadni a szakmai gyakorlattal kapcsolatos papírokat (faszomat a bürökráciába) és míg az oktatászervező nézett valami ímélt, észrevettem egy köteg Wanted magazint. Majdnem elbőgtem magam csodálatomban, aztán megfordult a fejemben, hogy mitnekem egyetem, gyorsan ölembe kapom az egészet, kirohanok ahogy csak bírok, és boldogan élünk, míg meg nem halunk...
A rideg valóság persze az, hogy már Wan2 se lesz többet soha...

zárva

A hét végéig zárva lesz Boglyas Kata móka tára, mert elég zaklatott. Elutazott a világ végére, ott bunkert épített, paplanokból és párnákból, elemlámpával világít... A mumusoktól fél.

vezetési

MOST fejeztem be a kibaszott vezetési beadandót. Szóval igen, elvetemült vagyok, mert miután megírtuk a zéhát - ami  az év sokadik természeti katasztrófája lett - még hazajöttük Enivel és nekiálltunk a referátum háttéranyagnak. Ő már hazament hét körül - jól tette - én azóta káromkodtam anyámnak a telefonban, szidtam az összesmindenkit akinek valaha köze volt a szervezéstudományhoz, megfontoltam, hogy kiugorjak-e az ablakon, beszéltem Lüvel, a Zenésszel, a Költővel, rendet raktam, becsomagoltam, átpakoltam egyik táskából a másikba, befeküdtem a takaró alá, ott aztán hisztiztem egy jót, amikor is még mindig nem volt kész... és akkor rájöttem, mi a tetves faszt akarok és összeszedtem magam és megírtam a végét, beledöglöttem. 

VÉGE VAN. 

Már most hiányzik... Megyek feljelentkezek a januári vizsgára is!

Nem akar nekem valaki venni egy Kommentár folyóiratot? Senki?? Gondolhattam volna...

miért NEM fogok holnap megbukni

Az ilyen kurvanagypofáké az egész világ. Érted? Rám ír a facebook cseten, hogy akkor én most olvassam az ő blogját. De nem megkér, vagy úgy felkínálja... megparancsolja! Jaj! Kacagnom kell.
Ma  sikerült útitervet kreálnom a kölcsönkapott GPSen, valamint beszerelnem a kocsiba. Anyám kőkorszaki gépére feltelepítettem a skájpot, csak a kibaszott fej-fül hallgatót alig tudtam bedugni a gép hátuljába, mert az bizony be van építve az íróasztal meg a fal közé, de úgy, hogy max egy kertitörpe tudna hozzáférni. Fogtam az elemlámpát meg a tükröt és kertitörpévé zsugorítottam magam, így kiválaszthattam a százmillióegy kanócból azt, amelyik robban.
Aztán konfrontálódtam a kolis kólagéppel. Előbb próbálta elhitetni velem, hogy ÜRES (nem volt üres, volt benn nesztí, börn és víz is), aztán amikor nagy sokára kidobott egy vizet, visszaadott a kétszázból húszat.
Mivel a maximálisan racionális döntések (nem léteznek) híve vagyok, és szeretek ahhoz a csoporthoz tartozni, ahol a legalacsonyabb költséggel a legnagyobb hasznot szerzem (persze, duma) ezért felbasztam az agyam.
A düh levezetésére a bejárati ajtó szolgált, bőrönddel meg nagy cuccal egyetemben.
Magamra is haragszom. Két perccel ezelőtt még meghaltam a fáradtságtól, most észt osztok.
Micsoda?

Ideg

Újfent egy tisztacsudalatos idegoszzeroppanas szélén állok. Mert itt vagyok én, aki mindenkinek a szíves tetves rendelkezésére áll, a fele az én jegyzetembol tanul, és meg ahhoz is mosolyogjak, hogy a kepembe szarnak. Ilyen állítólagos baratnok vagjak a fejemhez, hogy őket nem érdekli ám az én problémám, mert ők már tudják, hogy oldják meg a magukét. Igen? Akkor bocsi, semmi. Én? Nem szóltam. Úristen. És én TÉNYLEG MINDENBEN OTT VOLTAM MELLETTUK. Borzasztó. Szégyellem magam. Nem azért, mert legszívesebben hátat forditanek. Hanem azért, mert ez egyáltalán felmerült, gondolatkent.
Remélem nektek boldog lesz a karácsony!

ideje felnőni

A facebookról már sikeresen leszoktam, a Wan2 magazin megszűnt, vasárnap meg, mert olyan szép nap, letörlöm az összes sorozatot a gépünkről. 

Lassan öregszem, észrevehetetlenül. Ideje végre felnőni, nem gyerekeskedni többé. Helyette tanulni, tanulni és még többet tanulni. Nem elég semmi sem. Csessze meg, annyira félek, hogy inkább elterelem a gondolataimat. Mi lesz Velem? Meg tudná mondani Valaki? Hé! Kérem, segítene? Élünk még? Vagy már nem?

Ez csak látszat. 

Mindig csak a kurva rinya, meg hisztéria. Úgy teszek, mintha a világ baját cipelném. 

Ahogy mondani szokás: ez még csak a kezdet. Ó! Hiszen ez is csak egy olcsó sláger. 

Ha meghalok se lesz könnyebb. Inkább leszek felnőtt. ŐK mindent meg tudnak oldani. 

#1034

Szórakozz anyáddal, drágám. Mi vagyok én? Hülye azért nem vagyok. Ugyebár.
Megmondom én, mi az igazság. (Ez persze csak egy látszólagos igazság.) Az kérem szépen, ha nem figyelek eléggé a szívemre, nem őrzöm hét lakat alatt, akkor aztán biztos, hogy valaki betámad. Testőrök már nem elegendőek, meg ilyen-olyan biztonsági rendszer. Mit nekem a mágia, tigrisekkel, páncélajtókkal. Védelmi pénzt kéne fizetni a támadónak.
Erre játszik a világ. Az új trendivat. Lehet bőszen próbálkozni. Figyelem. Mától én űzöm ezt a szabadidős tevékenységet. Nem kegyelmezek. Felesleges bármilyen védelem, a gyenge pontokat jól ismerem. Valószínűleg bárkinek baja eshet...

#1033

Persze. Hogyne. Meg tudom csinálni. Ez csak természetes. Hiszti nélkül unalmas lenne az életem.
Egyébként hogy a jó büdös francba lehet valaki ekkora tehén??? Te jó isten. Hordóhas hirdetőtábla.
Komolyan, le vagyok döbbenve. Egyáltalán, ránéznek a fiúkák? Mert rám nem, jól van.
Leépült. Nem térek magamhoz.
Kit fogok ezután csodálni?
Sokszor eldöntöttem már, hagyom a francba a külsőt, s igyekszem az eszemmel hódítani. Lássuk be, ami másnak megy, nem feltétlenül igaz rám is....